Tematikus foglalkozásokkal óbudai iskolák is csatlakoztak az European Money Week programhoz

A 2018-as évben 1200 iskola több, mint 202 000 diákja csatlakozott a hazánkban 2015 óta futó European Money Week kezdeményezéshez. Ezt a speciális, játékos versenyeket, szakmai bemutatókat tartalmazó témahetet közel 30 európai országban rendezik meg. Február 25. és március 1. között több óbudai iskola is részt vett a programsorozatban.

Kétségtelen, hogy a plusz feladat nagyon leterheli a pedagógusokat. Rengeteg előkészületet igényel egy foglalkozás felépítése, pénzügyi szakemberek megkeresése, a szülők bevonása, de mindannyian szükségét érzik annak, hogy a lehető legjobban felkészítsék a nebulókat a nagybetűs életre, melyben kardinális szerepet játszik a pénz, pénzügyi tudatosság.

Ebben a hatalmas munkában vállalhat szerepet 2019-től az iskolai szociális munkás (hivatalos nevén óvodai és iskolai szociális segítő), aki korosztálynak megfelelő foglalkozásokat tarthat az osztályokban. Az Első Óbudai Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskolában a következő élményekkel gazdagodtam.

A két elsős osztályban a meséké volt a főszerep. Először arról beszéltünk, milyen lehetett a világ akkor, amikor még csak csereberéltek az emberek, majd később, amikor rizs, kagyló, kavics vagy akár emberi koponya szolgált fizetőeszközül. A kicsik lerajzolták, hogy számukra mit jelent a pénz, mihez kezdenének vele. Volt, aki az anyukájának venne nyakláncot, volt, elajándékozná, vagy a Napig repülne, míg mások a malacperselyt hizlalnák vele. A szegénység és gazdagság témájáról is megvolt már az elsősök véleménye. Benedek Elek A szegény és a gazdag legény történetének elmesélésekor elmondták, hogy ahhoz, hogy gazdaggá váljunk az kell, hogy: „Szorgalmasak legyünk, bátrak, kitartóak, okosok, higgyünk és szerencsések legyünk.” Az óra hátralevő részében szívesség kuponfüzetet gyártottak a gyerekek, hogy bebizonyítsák, nem kell feltétlenül pénz ahhoz, hogy boldoggá tegyünk valakit.

A harmadikosok foglalkozásán szóba került a gazdálkodás három alappillére, a bevétel, kiadás és megtakarítás. Az osztály két csapatban versengett egymás ellen a győzelemért. Az előre nem tudható feladatok némelyike bevételt, némelyike kiadást eredményezett. Minden kör végén a csapat együtt határozott arról, hogy mekkora összeget tesz a malacperselybe, mely a játék legvégén újabb pontokat fialt. A gyerekek érzékelhették, hogy a gazdagodásukhoz szükség van a tudásukra, a szerencséjükre és a kockázatvállalásukra, hiszen a kaparós sorsjegy ezüstpöttyei mögött, nem mindig lapul nyeremény”

H. Herman Annamária, óvodai és iskolai szociális segítő – az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ munkatársa